KARCAG - 1998

XXVI. Országos Honismereti Akadémia

Hagyomány____1200px
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Karcag
Emlékhelyek____1200px

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kutatási eredményei, helyi emlékei

Országos Honismereti Akadémia

Karcag, 1998. június 29 – július 3.

A XXVI. Honismereti Akadémia kitüntetettjei

A Honismereti Szövetség Elnöksége a Megyei Egyesületek javaslata alapján a következő személyeknek ítélte oda a kiváló honismereti munk a elismerésére alapított Bél Mátyás – Notitia Hungáriáé Emlékérmet. Bcncsik János. Szegényparaszti családból származva kapta a paraszti sors, a paraszti munka , termelés, életmód és hiedelemvilág iránti rokonszenvét, érdeklődését. Megélte a paraszti családok hagyományait, meg-megborzongott az estéken hallgatott boszorkánymeséktől, d e ott bujkált benne a történelem iránti érdeklődés is, hiszen átélte a háborút, s a politikai élet azt követő pezsgését. Jó tanulóként, ösztöndíjasként tanult a debreceni és hajdúböszörményi középiskolákban. Érettségije után sok hányódást követően a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Gund a Béla vezette Néprajzi Intézetében tanult. Diplomáját megszerezve Tiszakécskén kezdett tanítani. Néprajzi, történelmi kutatómunkáj a itt kezdődött el, folytatta tiszapolgári népművelői felügyelőként, majd végre a tudományo s pályát nyújt ó múzeumokban , a Hajdúságiban és a békési Erkel Ferencben. Ekkor má r számos tanulmányon , köteten volt túl, amelyek a hajdúsági, békési (nemzetiségi) emberek munkájáról, életéről szóltak. 1984-ben a Tokaji Múzeum állandó kiállításának munkatársa, majd igazgatója lett. Figyelme ekkor fordult Tokaj és Hegyalja felé, amelynek ma is – 1996-os nyugdíjba vonulása utá n – hűséges kutatója. Publikációi, tanulmányai, köteteinek száma mintegy 350. Ma is aktívan szervez, dolgozik, neve a megyében mindenki előtt ismerősen cseng, és tiszteletet ébreszt. Lukács László. 1950-ben született a Székesfehérvár melletti Zámolyon. A székesfehérvári József Attila Gimnáziumban érettségizett, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyeteme n szerzett történelem-földrajz szakos középiskolai tanári és etnográfusi oklevelet 1975-ben. Tanárai személyes példaadásukka l indították el a kutatá s és oktatás felé. Építészettörténeti és műemlékvédelmi tanulmányoka t folytatott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, mert elsősorban a népi építészet érdekelte. 1980-ban kapott műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát. 1978-79-es tanévben Gund a Béla professzor Herder-ösztöndíjasaként a bécsi egyetemen tanult. Paraszti tanyásodás a Mezőföldön a XIX-XX. században című bölcsészdoktori disszertációját 1984-ben védte me g a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1974-ben a Kubányi Egyetemen orosz, 1985-ben a Pozsonyi Egyetemen szlovák nyelvtanfolyamon vett részt. 1980-ban néme t középfokú, 1990-ben angol alapfokú nyelvvizsgát tett. 1974 óta folyamatosan a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba n dolgozik néprajzkutatóként, 1984-től néprajzi osztályvezetőként. Az eltelt negyedszázad alatt közreműködésével és irányításával jelentősen növelték a múzeum néprajzi gyűjteményét, adattárát, kiállításokat rendeztek, tájházakat nyitottak (Pusztavám, Füle, Velence), Székesfehérváron megvalósult a Palotavárosi Skanzen, néprajzi kiadványok jelentek meg, haza i és nemzetközi konferenciák szerveződtek, középiskolások és főiskolai hallgatók számár a 23 honismereti kutatótábort rendeztek vezetésével a megyében. 1986 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tárgyi Néprajzi Tanszékének megbízott előadója. Ausztria néprajzáról, a közép-európai kulturális határokról és a néme t néprajz – tudományról tart előadásokat. Habilitációs előadását 1996-ban tartotta az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A Duna néprajz a címmel. Az 1991-92-es tanévben, majd az 1993. évi nyári szemeszterben Humboldt-ösztöndíja s volt a Müncheni Egyetemen, a Duna-völgyi kulturális régiók kutatásával foglalkozott, és magya r néprajzi szemináriumot tartott. 1992-től a Magya r Néprajzi Társaság folyóiratának, az Ethnographia-nak a szerkesztője. 1971 óta rendszeresen végez néprajzi terepmunká t Magyarországon, elsősorban népi építészet, a népszokások, a teherhordá s és az árucsere témakörökben. 1990-ben kandidátusi fokozatot nyert el a Káli-medenc e a Dunántú l népi építészetében című értekezésével. Rendszeresen végez néprajzi adatgyűjtést a burgenlandi és a szlovákiai magyarok körében, illetve rendszeresen kutat a magyarországi néme t és szlovákiai magyaro k körében, illetve rendszeresen kutat a magyarországi német és szlovák községekben. 1994-ben kutatóúton járt a moldvai magyaroknál.

Kapcsolódó hírek