Placeholder____FG

Buday konferencia és díjátadó

16/11/2024
Konferenciák, Szövetség

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főépületében 2024. október 25-én átadták a Buday László statisztikai tanulmány- és novellaíró pályázat díjait. A KSH, a Csányi Alapítvány, a Magyar Statisztikai Társaság (MST) és a Honismereti Szövetség által idén második alkalommal kiírt megmérettetésre előre meghatározott témákban vártak írásokat a szervezők.

A KSH számára stratégiai jelentőségű a statisztikai jártasság előmozdítása a felhasználók, és különösen a fiatalok körében. Ezt a célt szolgálják a hivatal diákoknak szóló versenyei és pályázatai, mint amilyen az idén második alkalommal meghirdetett, és a KSH korábbi igazgatójára, a tudós, akadémikus és egyetemi tanár Buday Lászlóra emlékező statisztikai tanulmány- és novellaíró pályázat.

A 2024 júniusában kiírt pályázat apropója az volt, hogy 150 évvel ezelőtt, 1874-ben lépett életbe az első magyar statisztikai törvény. A tanulmányíró pályázatra a felsőfokú oktatásban résztvevők munkáit, míg a novellapályázatra az általános iskolák felső tagozatos és középiskolás diákok (5–13. évfolyam) alkotásait várták a szervezők.

A szakmai zsűri bírálata alapján a tanulmányíró pályázat díjazottja Barkóczy Zsombor „Adminisztratív és magánkézben lévő adatok használata a hazai statisztikában – Rövid áttekintés a statisztikai adatok magyarországi használatáról” című munkája lett.

A novellapályázat végeredménye a következőképpen alakult:

I. helyezett: Sas Maja Felismerés című novellája;

II. helyezett: Jakab Melinda Remény című novellája;

III. helyezett: Domján Letícia A háború, ami tönkretette az életem című novellája.

A konferenciával egybekötött ünnepélyes díjátadón Ádám Dénes, a KSH elnökhelyettese, dr. Radoszáv Miklós, a Csányi Alapítvány operatív igazgatója, Dr. Vukovich Gabriella, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke és Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket és a pályázókat. Majd előadásokat hallhattak a résztvevők Novák Géza, a KSH Komplex és kiemelt elemzések főosztályának vezetője, Horváth Balázs, az MST főtitkára és Bagó Gergely Márk, a KSH Módszertani főosztályának szakértője tolmácsolásában. Végül a pályázatok bemutatásával és értékelésével, valamint a díjak átadásával zárult a rendezvény.

A Központi Statisztikai Hivatal kiemelt célja, hogy a statisztikát különböző edukációs tevékenységekkel közelebb hozza a fiatalokhoz annak érdekében, hogy a jövő nemzedéke rendelkezzen a valóság adatalapú megismeréséhez és megértéséhez szükséges eszköztárral.

https://www.ksh.hu/sajtoszoba_kozlemenyek_tajekoztatok_2024_10_25

Buday konferencia és díjátadó

A már hagyományőrzésnek tekinthető együttműködés keretében a Csányi Alapítvány, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Statisztikai Társaság és a Honismereti Szövetség idén is megrendezte a Buday László, pécsi születésű statisztikus emlékére állított konferenciát.

A nap egy rövid körbevezetéssel kezdődött a KSH székházában, mely során betekintést nyerhettünk a Kiegyezéskor épült „palota” tekintélyébe (kezünkbe vehettük a könyvtárban fellelhető egymillió ötvenezer tétel közül a legrégibb statisztikai forrásokat, és betekintést nyerhettünk az eklektikus stílusú hivatal hidegrázó történelmébe).

A Csányi Alapítvány Pécs 1-es és Pécs 3-as csoportjai négy színvonalas előadással készültek, melyek hitelességét hosszas közvéleménykutatás és megannyi szakirodalom támasztja alá. A munkákat több hetes kutatómunka előzte meg. Elsőként a hatodikosok előadását hallhattuk az iskolai puskázás és a pécsi Király utca üzletei témájában. A projektben résztvevő csányis gyerekek 1-7. osztályos általános iskolás diákok szokásait kutatták, majd elemezték ki, hogy megalapozott statisztikákra épülő megállpításokat tegyenek. Az elsőre talán kivitelezhetetlennek tűnő (révén, hogy nehéz olyan még feldolgozatlan, aktuális témát találni, mely kiugró adatokat/meglepetést tartogat) projekt osztatlan sikert aratott, számos érdekes felfedezést tettek a fiatalok.

A következő három előadást a jelenleg nyolcadik évfolyamos támogatottak mutatták be az alábbi aktuálisabbnál aktuálisabb témákban: mesterséges intelligenciák adatainak összehasonlítása, első világháborúról fennmaradt képek a Fortepan adatbázisa alapján. A diákok „tag”-ek, vagyis hívószavak alapján készítettek összegző grafikonokat a képes adatbázisból, amit korabeli képekkel illusztráltak. A mesterséges intelligencia kapcsán három különböző MI-t hasonlítottak össze a diákok (Gemini, ChatGPT, Snapchat AI). Mindhárom MI-nek feltettek kérdéseket, és kutatták, hogy vajon melyik adja vissza a leghitelesebb választ. A kutatás érdekesnek bizonyult, hiszen a három MI mind más-más választ adott a kérdésekre. Levonva a konklúziót az Open AI cég ChatGPT nevű MI-je bizonyult a leghitelesebb forrásnak. Külön érdekesség, hogy a gyerekek párhuzamot tudtak vonni a projektek között (felhasználva egyiket a másik segítésére), ami egy hatalmas előrelépés, melyet kamatoztatni tudnak majd későbbi tanulmányaik során, vagy a munka világában. A harmadik előadás az I. világháború körüli élveszületésekről és halálozásokról szólt. Feltárták a különböző történelmi események következményeit és elkalauzoltak minket egy száz évvel korábbi világba, mely során mindenki újraértékelte azt, milyen csodás is, hogy békében élhetünk. A diákok projektjét kis-mentorok segítették.

A pécsi csoportok előadásait követték az elnöki köszöntők, elsőként Ádám Dénes, a KSH elnökhelyettese nyitotta meg a konferenciát, majd Csányi Erika, a Csányi Alapítvány Kuratóriumának elnök asszonyának beszéde hangzott el, aki kiemelte a statisztika fontosságát, hiszen ez teljes életünket átöleli. Sorait egy frappáns idézettel zárta: “Statisztikus az az ember, akinek élethosszig tartó célja, hogy csak az esetek 5%-ában tévedjen.” Dr. Vukovich Gabriella az MST elnöke (korábbi KSH elnök), folytatta a diákok méltatásával és az újabb generációk bevonásának hangsúlyozásával, majd Debreczeni-Droppán Béla a Honismereti Szövetség elnöke kiemelte, hogy minden generációnak szüksége van a példaképek követésére, ami kifejezetten fontos egy rohanó világban.

A köszöntők után három szakmai előadást hallhattunk az alábbi témákban:

-Az adatok gyűjtésétől az adatközlésig – Szolgáltatói szemlélet a KSH-ban (Novák Géza, főosztályvezető, KSH)

-Az adatszolgáltatások törvényi szabályozásának magyarországi kezdete. Betekintés az első statisztikai törvény (1874:XXV.) kidolgozásának körülményeibe (Horváth Balázs, főtitkár,  MST)

-A válaszadói hajlandóság és alternatív adatforrások a 21.században (Bagó Gergely, szakértő, KSH Módszertani főosztály)

Az előadások után ebéd, majd a várva várt díjátadó következett, ahol a korábbi pályázati kiírásban meghirdetett novella-író pályázat dobogós helyezettjei vehették át jutalmaikat:

I. helyezett: Sas Maja Anna (Jászberény 4-es csoport)

II.helyezett: Jakab Melinda (Miskolci Kaffka Margit Általános és Alapfokú Művészeti Tagiskola 7. osztályos tanulója)

III. helyezett: Domján Letícia (Jászberény 4-es csoport)

Az irodalmi novellapályázat kiírásával olyan határterületet, a statisztika és az irodalom határterületét igyekeztük felderíteni, kifürkészni, megtalálni, amelynek létezését a közvélekedés általában el sem ismeri. Talán nem tévedés – bár egzakt kutatásról nem tudok a témában – az az általános nézet, hogy az irodalom és a statisztika ég és föld, tűz és víz, nappal és éjszaka. Amíg a statisztika munkaanyaga az adat, a számok és a tények, addig az irodalom sokkal inkább az érzelmekből és a történetekből merít.

Vannak persze közös jellemzők, melyek ideig-óráig egy ernyő alá terelhetik a két tartományt, például az, hogy mindkettőnek, az irodalomnak és a statisztikának is az a célja, hogy felfedje a látszólag rendezetlen jelenségek mögötti összefüggéseket, és mindkettő azt a kérdést kutatja, hogy milyen módon érthetjük meg és ábrázolhatjuk a valóságot a maga teljességében, továbbá mindkettő arra törekszik, hogy az emberi tapasztalatokat pontosan és sokoldalúan ragadja meg, ezáltal mindkettő segít mélyebben megérteni az emberi társadalmat és kultúrát. Ezt azonban mindkettő más-más módon teszi.

Másrészt, nem példa nélküli, hogy egy ember mindkét hivatásnak is hódol, hiszen Buday László maga is író volt. Rátérve az idei pályázatra, fontos tudni, hogy pályázni az alábbi témakörök egyikének szépirodalmi igényű, prózai feldolgozásával lehetett:

  1. Egy nap statisztika nélkül – mi történne, ha egy nap adatok nélkül ébrednénk?
  2. Buday László élete a „Nagy Háború” árnyékában

A díjazottak mellett Simon Ramóna Fruzsina, Burkus Lili Boglárka és Kállai Regina (Jászberény 4-es csoport) is – minden pályázóhoz hasonlóan – Buday emlékérmet, oklevelet, valamint KSH ajándékcsomagot kaptak.

A Buday statisztika-író pályázat különdíjasa:

Barkóczy Zsombor, P2-es csoport tagja, aki az „Adminisztratív és magánkézben lévő adatok használata a hazai statisztikában: Rövid áttekintés a statisztikai adatok magyarországi használatáról” címmel pályázott

A program zárásaként Gál András mentor megköszönte minden diák, partner és kolléga segítségét a sikeres emlékkonferencia megvalósulásáért. Végül egy közös fotóval zártuk a napot, mely emlékezetes maradt mindenki számára. Köszönjük a Csányi Alapítványnak, hogy idén is tartalmas, izgalmas előadásoknak lehettünk szemtanúi.

Dömölki András

P2-es csoport tagja

Így láttuk mi:

„A mai nap során ellátogattunk Budapestre a Központi Statisztikai Hivatal székházába. Miután megérkeztünk, körbevezettek minket az épületben, majd elkezdődött a konferencia. A megnyitó után előadtunk a saját, 1. világháborúról szóló prezentációinkat amire több hete készültünk. Ezeknek a témái a mesterséges intelligenciák háborús adatainak összehasonlítása, a Fortepan háborús képeinek elemzése illusztrációval  és a KSH adatai alapján élveszületési és halálozási grafikonok elemzése volt. Az ebédszünet után megtörtént a díjátadás és meghallgattuk a záróbeszédet. Mindannyian sok új ismeretet szereztünk a statisztikák világában.”

Pécs 3-as csoport

„2024. 10. 25-én társainkkal a Buday Emlékkonferenciára mentünk Budapestre, a Központi Statisztikai Hivatal palotájába, ahol először is körbe vezettek minket. Majd a konferencián a csoporttal előadtuk a két kutatásunkat: az egyik az iskolai puskázási szokásokkal foglalkozott, amiben kortársainkat kérdeztük kérdőív segítségével,-szoktak-e puskázni, hová „rejtik” a puskákat, melyik tanórán lehet leggyakrabban puskázni. Meglepő eredmények is születtek, arról, hogy a tanulók nagy része szokott puskázni. A másik témánkat a pécsi Király utcáról írtuk. Összeszámoltuk az üzleteket és azt vizsgáltuk, hogy mely üzletek vannak többségben és miért. Melyek azok, amelyek a mindennapi szükségleteket elégítik ki, vagy azok, amelyek a társasági élet, szórakozás színterei. Mozgalmas napot zártunk és sok újat tanultunk!”

Pécs 1-es csoport