A Honismereti Szövetség idén 20. alkalommal szervezte meg rendezvényét, amely duplán jubileumi, hiszen a a honismereti kiadványok szerkesztőinek, szerzőinek első országos találkozójára először 50 évvel ezelőtt került sor Balatonalmádiban. E mostani konferencia különlegessége még abban rejlik, hogy mozgalmunk első alkalommal választotta Bács-Kiskun vármegyét, – azon belül is Kiskunhalast – helyszínéül. A programoknak az impozáns Thorma János Múzeum díszterme ad otthont, ahol számos híres történelmi festmény emeli a rendezvény fényét. Jelentős számban érkeztek honismerők az ország számos pontjáról és a határon túlról „a csipke városába”, hogy ebben a három napban szakmai előadásokat és kerekasztalbeszélgetéseket hallgassanak a honismereti kiadványok és periodikák jelenbéli helyéről és jövőbéli szerepéről.
1. Thorma János: Aradi vértanuk 2. A regisztrációs folyamat 3. A résztvevő közönség
Közel száz fő foglalta helyét délután fél ötkor a díszteremben, ahol ünnepélyes keretek között nyílt meg a a Honismereti Szövetség szakmai rendezvénye. Az első nap levezető elnöke Végső István, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület titkára elsőként Székelyné Körösi Ilonát, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület elnökét kérte fel, hogy köszöntse a résztvevőket. Elnökasszony beszélt a Bács-Kiskun vármegyei honismereti mozgalom történetéről, és honismereti munka helyes gyakorlásáról, amit folyamatosan és kitartóan kell végezni akkor is, amikor nem feltétlenül látjuk közvetlenül az eredményeit, mivel hosszabb távon válik gyümölcsözővé. „E nagyszerű templom az én hazám” – idézte Székelyné Jókai Mórt, akinek a köszöntője végén kiemelte sokrétű munkásságát és e megyéhez való kötődését. Ez az idézet tökéletesen visszatükrözi nagy mesemondó lelkületét a hazához való viszonyáról, amely a mai honismerők számára példaként mutatható fel. A megnyitó második köszöntőjét Fülöp Róbert Kiskunhalas városának polgármestere és a rendezvény védnökeként tartotta. A polgármester beszélt Kiskunhalas városának kulturális életéről, és örömét fejezte ki, hogy a Honismereti Szövetség a várost választotta az országos konferencia helyszínéül. Ezt követően. Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke mondta el megnyitó beszédét. Felhívta a figyelmet, hogy a rendezvény fővédnök Halász Péter – a Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke – aki egészségügyi okokból nem tudott a rendezvényen jelen lenni, de példaként a honismereti mozgalom körében meghatározó munkássága miatt mindig is jelen van és jelen lesz. Ezen kívül elnök úr beszélt a honismereti kiadványok kiadásának nehézségeiről, kihívásairól, jelentősségéről, továbbá megjelölte, hogy a társadalomban a globalizmus által okozott identitásvesztés veszélyeire az egyik legfontosabb ellenszer a honismereti, helytörténeti írások kiadása, a helyi kötődés erősítése lehet. Ez a munka ugyan küzdelmes, de e küzdelem a szerkesztőknek, szerzőknek is sokat ad és mindenképpen folytatni kell ezen a téren is a közösség szolgálatát. Végül a 150 éve született gróf Klebelsberg Kunot idézte: „A tudás hatalmával kell meghatványoznunk a nemzet erőit.” A honismertetés igazán ezt szolgálja – tette hozzá.
1.Végső István, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület titkára 2. Székelyné Körösi Ilona, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület elnöke 3. Fülöp Róbert Kiskunhalas város polgármestere, a rendezvény védnöke 4. Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke
A nap zárásaként, ám a szakmai programok nyitányaként egy kerekasztal-beszélgetést következett, amely a honismereti kiadványok szerepére fókuszált a határon túli magyar kisebbségi létben. Szilágyi Andrea a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság az elnökségnek ügyvezetője, Baráth Gábor Gergely, a Bácsország honismereti lap főszerkesztője és a Bácsország Vajdasági Honismereti Társaság elnöke, Orosz Örs, a Nyitra megyei kulturális és idegenforgalmi bizottság elnöke, és a Sine Metu Egyesület vezetője (akit néhány nappal ezelőtt a Nemzeti Örökség Intézete Nemzeti Emlék-Őr díjban részesített) a moderátor pedig Károlyi Attila, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület alelnöke volt. A három fiatal elsőkézből tudtak hírt adni a határon túli magyarság helyzetéről, és arról a munkáról, amit a végeznek azért, hogy a magyar kisebbség megőrizze magyar nemzeti identitását. A kisebbségi magyarság folyamatosan fogyatkozó aránya már önmagában véve egy olyan társadalmi tendencia, amit megfordítani szinte lehetetlen vállalkozás, de még a határon túli magyar egyesületeknek nemcsak ezzel kell szembenézniük, hanem számos egyéb nehézséggel, mint az többségi államok közönye, olykor akadályoztatása, vagy a nemzetiségek ellenséges viselkedése. A kerekasztalbeszélgetés is megerősítette azt, hogy mindhárom szervezet, illetve itt jelen lévő képviselőik megállják a helyüket és valóban eredményes munkákat tudnak felmutatni, pl. kiadványok, de akár emlékhelyek létesítésével vagy műemlékek felújításával. Orosz Örs hangsúlyozta is, hogy az identitás megtartásában, az ezért folyó munkában a legfontosabb az, hogy a nemzeti kisebbségnek is legyen sikerélménye és akkor a megmaradás esélyei is növekednek.
1.Károlyi Attila, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület alelnöke 2.Szilágyi Andrea, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságaz elnökségnek ügyvezetője 3.Baráth Gábor Gergely, a Bácsország honismereti lap főszerkesztője és a Bácsország Vajdasági Honismereti Társaság elnöke 4.Orosz Örs, a Nyitra megyei kulturális és idegenforgalmi bizottság elnöke, és a Sine Metu Egyesület vezetője 5. A kerekasztalbeszélgetés résztvevői
Összességében elmondható remek nyitánya volt az idei kiadványszerkesztői konferenciának, és bizalommal nézhetünk a következő két nap elébe is!
Írta és fényképezte: Svábi Kovács Viktor
