A Honismeret folyóirat elődje – a Honismereti Híradó – 1973.1-3. számában olvashatunk a szakkör életéről
Szakkörünk, a polgári József Attila Gimnázium Csűry Bálint Honismereti Szakköre az 1966-67-es tanévben alakult, az akkori első osztály 15 tanulójának részvételével. A szakkör célja a tárgyi és szellemi néprajzi-nyelvjárási gyűjtés megindítása volt Polgáron. Tárgy-gyűjtésünk kiterjedt mindenféle használati tárgyra, a szellemi gyűjtést pedig a földrajzi és ragadványnevek terén végeztük, Görbeháza, Polgár, Tiszagyulaháza és Újtíkos községben. Később csatlakozott a gyűjtőakcióhoz a Tiszacsege és Egyek községből bejáró tanulók csoportja. Az 1966-67-es tanévben 6 pályamunkát készítettek a szakköri tagok – valamennyit a Sárospataki Országos Diáknapokra küldtük be. A pályamunkák Görbeháza, Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos földrajzi és ragadvánvneveivel, valamint a Polgáron és környékén élő sommások életével foglalkoztak. Pályamunkáinkat a Sárospataki Diáknapok néprajzi és nyelvjárásgyűjtő pályázatán 2 arany, 1 ezüst, 2 bronz fokozattal és egy dicsérő oklevéllel jutalmazták.
Még ugyanebben az évben a Művelődési Házzal közösen néprajzi kiállítást rendeztünk: tanév végén önálló kiállításon mutattuk be az összegyűjtött szellemi és tárgyi néprajzi anyagot. 1967-68-ban áttértünk ,,A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse” c. ajánlott pályázati témakör gyűjtésére. Négy községben (Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos, Görbeháza) végeztük el a szántás-vetéssel, s az aratással foglalkozó útmutató füzet feldolgozását. Az összegyűjtött anyagból készített pályamunkák részt vettek a XVI. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton, s itt Elek Margit országos II. helyezést ért el.
Az 1968-69-es tanév elején (1968. november 2-án) tartottuk meg a szakkör névadó ünnepségét. Csűry Bálint nevét vettük fel. A neves debreceni nyelvészprofesszor volt az új magyar népnyelvkutatás megteremtője. Ennek érdekében hozta létre a Debreceni Egyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetét, melynek célja a magyar népnyelvkutatás állandóvá, rendszeressé tétele volt. E tekintetben útmutatást, célkitűzést, lelkesítő példát maga Csűry Bálint adott, nagy hasznára nemcsak a népnyelv, hanem a néprajz kutatóinak is.
Névadó ünnepségünk programjában szerepelt: Csűry Bálint életének, munkásságának ismertetése, méltatása, vidám ,,Ki mit tud?”, amelyet háromfordulós verseny formájában bonyolítottunk le. A nyelvészet, a történelem, helytörténet és a néprajz területén szerzett ismeretekről kellett a versenyzőknek számot adniuk. Kérdéseink a következők, voltak:
NYELVÉSZET:
- Sorolj fel 3 nyelvészeti szakfolyóiratot!
- Az alábbi térképbe írd be a magvar lakta terület nyelvjárásait!
- Írd le a Halotti Beszéd első mondatát!
- Állapítsd meg, hogy a magnóról elhangzott szövegeket mely nyelvjárási területen gyűjtötték!
- Alkoss minél több szót a gyakorlat szó betűinek felhasználásával!
- Magyarázd meg a Hévíz községnév és a Berettyó folyónév jelentését!
- Írj fel 5 régi, ma már nem használt szót!
- Magyarázd meg a szélhámos, lábas és vasárnap szavak keletkezését!
- Írj öt tájnyelvi szót, jelentésével együtt!
- Írj öt szóláshasonlatot!
- Sorolj fel 5 földrajzi nevet a községbeli nevek közül, magyarázatával együtt!
- Írj 4 közmondást, amely a pénzzel vagy az arannyal kapcsolatos, illetve ez a szó előfordul benne!
- Írj 5 községedbeli ragadványnevet magyarázatával együtt!
- Írj néhány sajátosságot, ami községed nyelvjárására jellemző!
TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET
- Milyen őskori maradványokat találtak a járás területén és hol helyezték el?
- Hol találták a bemutatott pénzeket és melyik korból valók?
- A térkép egy csata színhelyét ábrázolja, mely a magyar feudalizmus korában Polgár környékén zajlott le. Mikor és hol volt a csata?
- Polgártól nem messze országgyűlést is tartottak. Hol és mikor, és mi volt annak a jelentősége?
- Melyik uradalomhoz tartozott Polgár 1945 előtt? Milyen helységek váltak önállóvá Polgár határterületén, és mikor történt a különválás?
- Magyarázd meg községed nevének eredetét!
- Sorold fel a hajdúvárosokat! Mi volt a jelentőségük?
- Mikor volt a cserepesi csata, kik voltak a résztvevői?
- Hol harcolt Polgár környékén a 39-es dandár?
- Volt-e Polgáron a Tanácsköztársaság ideje alatt direktórium? A járás (- ez azóta megszűnt -) mely községeiben volt, és kik voltak az elnökei?
- Melyik hadtest vett részt Polgár felszabadításában, és mikor volt ez az esemény?
- Hol és milyen jellegű múzeum van a járás területén?
- A járás mely községéről és ki írt könyvet?
- Milyen középületek épültek Polgáron 1945 után?
NÉPRAJZ:
- Írj fel 3 jellegzetes népviseletet a magyarországiak közül!
- Hol van a 9 lyukú híd, és milyen nevezetes eseményeket tartanak ott?
- Mi az országos néprajzi folyóirat címe?
- Hogyan lesz a kendermagból szőttes?
- Mi a bemutatott edény neve, és mire használták régen?
- Mi volt a hortobágyi pásztorok jellegzetes viselete, s hol készítették azt?
- Ki volt a Hortobágy első állatorvosa, kinek melyik regényében szerepel?
- Milyen nyerget használtak a Hortobágyon a csikósok és miért?
- Kik voltak a summások, és milyen munkát végeztek?
- Mi a szellemi néprajz, mi az idegen neve, és mivel foglalkozik?
- Mi annak a néprajzi tárgyú filmnek a címe, amely külföldön díjat nyert? (Akkor volt időszerű a kérdéses film: a Falu végén)
- Sorolj fel 5 jelesnapot, a hozzáfűződő szokásokkal együtt!
- Hogyan sütik a kenyeret?
- Rajzold le a kaszát, és írd le a részeit!
A vetélkedő után beszélgetés, lemezhallgatás következett. Ez alkalomra született Balogh Piroska, egyik akkori tanulónk verse, melynek néhány versszakát bemutatjuk:
NEMZEDÉKRŐL NEMZEDÉKRE
A Csüry Bálint Honismereti Szakkörnek
“A falvak mélyén, a város fölött
s a homlok ráncai mögött
ott lapul a történelem!
Te, aki szóra bírtad őt.
hogy ismerjük a múló időt,
köszönet neked
Múltunk benne van a mában,
s ami szép volt,
azt egyre tisztábban látjuk általad!
Múltunk-kutató,
köszönet neked,
ki hazánk s nemzedékek krónikása vagy!”
Még ez év, tehát az 1968-69-es tanév krónikájához tartozik, hogy pályamunkáinkkal ismételten részt vettünk a Sárospataki Diáknapokon.
Folytattuk a paraszti gazdálkodás hagyományainak és szókincsének gyűjtését – most már a hordás-nyomtatás-cséplés útmutató füzete 1. részére is kiterjeszkedve de emellett lakodalmi, jelesnapi és egyéb népszokásokat is gyűjtöttünk, sőt a népi építészet jellegzetességeit is vizsgáltuk egy pályamunkában. Munkánkat a diáknapokon 6 arany és 1 ezüst fokozat odaítélésével jutalmazták. Elek Margit pedig felemelt ifjúsági I. díjat kapott, ezen kívül két negyedik helyezést is elértünk a XVII. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton.
Az 1969-70-es jubileumi évben az Országos Népművelési Tanács és a Hazafias Népfront által kiírt országos pályázaton mi is helytörténeti jellegű dolgozatokkal vettünk részt. Négy pályamunkánk Tiszagyulaháza, Újtikos, és Polgár történetével foglalkozott a felszabadulástól napjainkig, illetőleg a Bödönháti Állami Gazdaság történetét tárgyalta. A Polgáron készített kollektív pályamunka a pályázaton országos II. díjat kapott, az Újtikosról szóló pályamű pedig megyei szinten nyert elismerést.
Ezek a munkák s az elért eredmények összekovácsoltak egy jól dolgozó, munkáját lelkiismeretesen végző kis csoportot. Alapító negyedikeseinktől, akik kinőttek a szakkörből és az iskolából, ünnepélyes foglalkozáson búcsúztunk el, s egy kis terítővel ajándékoztuk meg őket.
Az 1970/71-es tanévben, a honismereti mozgalom 10 éves évfordulója alkalmából, október 12-13-án rendezett Országos Honismereti Konferencián szakkörünk vezetője és Répási Mária szakköri titkár vett részt, az ő felszólalása megjelent a Honismeret-Helytörténet konferencia-számában. Szakköri életünk következő nevezetes eseménye az 1970. december 4-én először megrendezett Honismereti Délután volt. Erről külön, részletesebben fogunk beszámolni.
Terge Lajosné szakkörvezető tanár
