Szabadságharcunk egyik legfiatalabb hadvezérét, a komáromi hőst, a 200 éve született Klapka Györgyöt számos ábrázolás örökítette meg saját korában is, s a hálás utókor művészei is szívesen készítettek róla festményt, grafikát, szobrot. A Magyar Nemzeti Múzeum is több ábrázolást őriz róla.
Klapka György fotográfiái a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában
Klapka a szabadságharc bukása után emigrációban élt, megjelentette emlékiratait a függetlenségi háborúról, a svájci nemzetgyűlés tagja volt. 1859-ben a Magyar Nemzeti Igazgatóság megalapítója Kossuth és Teleki László mellett. 1866-ban ő vezette a róla elnevezett Klapka-légiót, amelynek tagjai a porosz-osztrák háború idején bejutottak Magyarország területére. 1867 után hazatért, Deák-párti képviselő lett. Személye katonai és politikai szereplése miatt tehát közismert volt nemcsak itthon, hanem külföldön is. Emiatt azután sokan kívánták megismerni arcvonásait, alakját.
Klapka György 1867-ben, fényképész jelzet nélküli korabeli reprodukció. Hátoldalán kék gumibélyegző lenyomata: Temes megyei honv
A 19. század közepének nagy találmánya, a “fénnyel írt” kép, a fotográfia egyfelől a legvitatottabb volt (csak gépi termék, nem tükrözi a művész és az ábrázolt között létrejött lelki kapcsolatot, nem mutatja az ábrázolt személyiségét, amit csak a művész ecsetje, ónja, ceruzája képes közvetíteni), másfelől a széles polgári réteg számára az anyagilag elérhető, albumba tehető, s nem utolsó sorban a hiteles ábrázolást jelentette. A korszak uralkodóit, politikusait, mindenféle hírességeit ábrázoló fényképek ezrei készültek. Újság tudósítások szóltak arról, hogy melyik fontos személy melyik műterembe látogatott el. A felvételeket kisebb-nagyobb formátumban azután a fényképész műtermek kirakataiban csodálhatták, nézegethették az érdeklődők. Fotográfusok másolták egymás felvételeit és árulták a képeket. Divatosak voltak azok a képek is, ahol az elkészült portré alá elhelyezték az ábrázolt aláírását és azután a kettőről együtt készített felvételt sokszorosították. Számos olyan felvétel is készült, amelynek jövedelmét valamely nemes cél érdekében kívánták felhasználni. Deák Ferenc például a pesti árvaházat kívánta támogatni azzal, hogy fényképeztette magát.
A MNM Történeti Fényképtár gyűjteményében a tucatnyi Klapka fotográfia között három olyat őrzünk (2 álló portrét és egy mellképet), amelyek hátoldalán kék gumibélyegző lenyomata látható: Temes megyei honvéd egylet tulajdona. A képek az 1860-as években divatos ún. vizitkártyák, kb. 10 x 6 cm nagyságú pozitív képek. A kor szokásával ellentétben egyiknek hátoldalán sem, illetve a képeket hordozó kartonon, a képek alatt sem jelölte a fotográfus a műtermét nyomtatott formában, pedig számára ez jelentette a hasznot – a reklámot a műteremnek. Igy azt kell feltételeznünk, hogy ezek a darabok nem a felvételt készítő műterem termékei, hanem más fotográfus sokszorosította őket még nagyjából az eredeti felvételek készítése idején. Ezt gyengébb minőségük, enyhe életlenségük is megerősíti.
Klapka György mellképe, 1867, fényképész jelzet nélküli korabeli reprodukció. Hátoldalán kék gumibélyegző lenyomata: Temes megye
Sajtó tudósításokból tudjuk, hogyKlapka feleségének, Inez fotográfiájának bevétele is a Temes megyei honvédegylet alapját bővítette. Inez egy szép, ugyancsak a gyűjteményünkben található, az egész alakját mutató felvételen ugyanolyan fotel mellett áll mint Klapka, s a szőnyeg mintája is megegyezik a két fotón. Klapka Inez fotográfiája viszont viseli a fényképész műterem jelzetét: Temesvárott, Julius Milliot készítette a felvételt, aki mai tudásunk szerint 1860-1870 között tartotta fenn a műtermét. Könnyen lehetséges, hogy a sok éven át árusított Klapka fotográfiák “utánrendelése” a műterem bezárása után történt, s ezért már nem jelölték az eredeti felvételek készítőjét a vizitkártyákon.
Klapka Györgyné született Inez Arboin, Julius Milliot felvétele, Temesvár, 1867 MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye
A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában nemcsak Klapkáról készült fotográfiák találhatóak, hanem például neki dedikált fényképalbum is, amelyet fiumei fényképészek készítettek városukról tiszteletük jeléül. Az 1866. évi Klapka légió tisztjeit bemutató fotóreprodukciót is őriz a gyűjtemény. Ennek a képnek a történetét, azt hogy miért is kerül a másolatokat nem gyűjtő gyűjteménybe mégis egy reprodukció, a Nemzeti Múzeum ma megjelenő blogbeírásából ismerhetik meg (mnm.hu – tudomány a karantén idején)
Lengyel Beatrix
A szerző történész-muzeológus,a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának vezetője
