A honismereti mozgalom 52. alkalommal szervezi Kárpát-medencei helytörténeti seregszemléjét, az Országos Honismereti Akadémiát, melynek témája idén a 200 éve kezdődött reformkor.
A rendezvény 2025. június 30-án délelőtt kezdődött a ceglédi Városháza Dísztermében ünnepélyes megnyitóval, a Honismereti Szövetség és tagszervezete, az Érdy János Pest Megyei Honismereti Egyesület közös szervezésében, és július 4-ig tart.
A Kárpát-medence legnagyobb honismereti-helytörténeti konferenciájának résztvevőit a rendezvény fővédnöke, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, és védnöke, Csáky András, Cegléd város polgármestere köszöntötte. Az ünnepi megnyitón került sor a Honismereti Szövetség legrangosabb kitüntetésének, a Bél Mátyás Notitia Hungariae Emlékéremnek az átadására, melyet idén ketten – Dr. Baksa Brigitta és Dr. Tilcsik György – vehettek át a honismeret, helytörténet területén végzett kiemelkedő szakmai munkásságukért. Átadásra került – első alkalommal – az Év Honismereti Közössége Díj is, melyet a „Köttön Vezér” Honismereti, Hagyományőrző és Városvédő Egyesület kapott meg. A rendezvény megnyitóján írták alá a Nemzeti Örökség Intézete és a Honismereti Szövetség közötti együttműködési megállapodást is.
A program a következő napokban tudományos-ismeretterjesztő előadásokkal folytatódik, ahol a szakma élvonalbeli szakértői adnak számot a témában végzett kutatási eredményeikről. Összesen huszonegy előadást és két kerekasztal-beszélgetést hallgathatnak meg az érdeklődők, és három szekcióban maguk a résztvevők is hozzászólhatnak a meghirdetett témákhoz.
Beszámoló az LII. Országos Honismereti Akadémia nyitóelőadásáról.
Mai tudósítónk az LII. Országos Honismereti Akadémia résztvevőit kérdezte az ünnepélyes megnyitóról és a nyitóelőadásról.
Cegléd város díszterme zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel, akik azért utaztak le Kossuth városába (t.i. itt mondott híres beszédet több alkalommal is Kossuth), hogy innen ismerhessék meg a reformkort. Erre gyönyörű „díszletek” között nyílik lehetőség június 30 és július 4-e között. A városháza ad helyszínt az előadásoknak.
JZA: Hogy érezte magát a Honismereti Akadémia első napján? Mi az, ami megragadta az elhangzottakból?
– Engem a megnyitók gondolatai fogtak meg. A reformkor „mégisei”. Nagyon sokat jelent nekem, hogy ezekre a reformkori nagy alakokra nézhetek. Halljuk mindenfelé a mai világ nehézségeit és mégis itt vagyunk, ennél a szellemi forrásnál, a Honismereti Akadémián, ahol egy nagy korsóval meríthetünk a tudományból és frissülhetünk fel általa. Nagyon sok biztató, derűs találkozás volt idén is régi és új ismerősökkel, barátokkal, kollégákkal.
JZA: Látom, hogy sűrűn írt jegyzetlapjai vannak a megnyitóról. Milyen gondolatok fogták meg leginkább? Megosztana velünk ezek közül egyet?
– Velkey Ferenc, a debreceni egyetem tanszékvezető docense elmondta nyitóelőadásában, hogy miért tekinthetjük egy lehetséges kezdőpontnak 1825-öt. Különösen izgalmas volt megismerni ezt az időszakot Széchenyi személyes nézőpontjából, akinek ebben az időperiódusban alakult ki a személyes identitása. Megragadott egy naplójába írt gondolata is ezzel kapcsolatban: „Egy nemzetet megmenteni a világnak”.
– Engem az fogott meg, ahogy a nyitóelőadó a reformkor nagyjainak az éthosz-teremtéséről beszélt, egészen közel hozva ezzel hozzánk ezeket a történelmi szereplőket, akikről nem gondoltam volna, hogy ennyi újat tudhatok meg.
– Különös volt megtudni, hogy mennyire más volt a korszak időszemlélete: a korszakban már megjelenik az időhöz kötöttség szemlélete, az időt Wesselényi és Széchenyi is mérte, az ehhez való igazodás fontos lesz később is a korszakban. Közben pedig milyen hasonlóság volt a mával, az előadónktól is hallhattuk. A jövőkép megjelent, ami a tapasztalati tény és a várakozási horizont disszonanciáját írta le. Olyan célokat tűztek ki, amit a közeljövőben nem tudnak megvalósítani, hanem hosszútávú jövőképet állítottak fel. Alig várom a holnapi nap előadóit és az érdekesnek ígérkező előadásokat!
Tudósított:
Juhász Zoltán András, titkár, Honismereti Szövetség
