Arany János emlékév

Dátum
2017. március 2-án Nagyszalontán a református templomban Szőcs Géza kormánybiztos nyitotta meg az Arany János Emlékévet. Ezt követően a Városháza nagytermében az MTA kihelyezett tudományos ülést tartott, amelyen Áder János, a Magyar Köztársaság elnöke mondott megnyitó beszédet.

Arany János költő, műfordító, tanár, tudós, szerkesztő. A Magyar Tudományos Akadémia titkára, majd főtitkára, a magyar irodalom kimagasló alakja.
Családja nemesi címerét I. Rákóczi Györgytől kapta, de oklevelét nem tudta megerősíteni. Arany János utolsó gyermekként született. Idős, szegényparaszti sorban élő édesapja hamuba írt betűkön tanította meg meg olvasni. Otthoni népi olvasmányai az iskolában az antik klasszikusokkal és a régebbi magyar irodalommal egészültek ki. 1835-ben került a debreceni kollégiumba, ahonnan egy évre segédtanítói állást vállalt Kisújszálláson, hogy tanulása költségeit fedezhesse. Ezt követően egy színésztársulathoz szegődött, majd otthon másodtanító, majd másodjegyző lett. Az elveszett alkotmány című szatirikus művével 1845-ben megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát. Ezt követően a nagyközönség az Életképekben írt novelláival ismerkedhetett meg. A Toldi a Kisfaludy Társaság népies beszélyekre kiírt pályázatának első díja mellett meghozta számára Petőfi Sándor barátságát is.
Az 1848/49-es szabadságharc alatt írt verseiért, a Nép barátja című lap társszerkesztéséért, a belügyminisztériumban való közreműködésért Világos után a megtorlás éveiben elvesztette állását. A történelmi és egyéni válság olyan útkereséssel járt, amely szélsőséges konfliktusokat (Katalin), Byron hatásának megerősödését (Bolond Istók) és kétségbeesett humort (A nagyidai cigányok) eredményezett. 1851-től a nagykőrösi református gimnáziumban tanított magyart és latint.
Arany saját bevallása szerint, az ötvenes években akarata és hajlama ellenére lett lírai költő. Önkifejezésként vagy új hangnem kipróbálásaként számos idegen nyelvből készített műfordításokat. 1858-ban az Akadémia levelező, s azonnal rendes tagjává választotta. Irodalmunk helyzetével és feladataival foglalkozó, verstani és összehasonlító, elemző és összefoglaló tanulmányaiban a modern irodalomelméleti irányzatok előfutárát tisztelhetjük. 1860-ban Pestre költözött és a Kisfaludy Társaság vezetője, valamint a Szépirodalmi Figyelő, majd a Koszorú szerkesztője lett. 1865 elején az Akadémia titkárává, 1870-ben főtitkárává választották. Lánya, Juliska halála után több mint egy évtizednyi alkotói csend következett, ekkor csupán hivatalának és a műfordításoknak élt. Shakespeare-fordításai közül a Szentiván-éji álom címűt a Nemzeti Színház Shakespeare születésének 300. évfordulóján mutatta be, a Hamlet pedig egyszerre jelentett összefoglalást és inspirációt Arany költészetében éppúgy, mint a magyar irodalomban egyaránt.
Betegségét 1869 és 1876 között gyakran Karsbadban kezeltette. Hivatali munkájától megszabadulva töredékei közül csak a Toldi szerelmét tudta befejezni, s a Margitszigeten született meg a kapcsos könyvbe írt, az öregkori elégikus és ironikus önszemlélet verseit tartalmazó Őszikék.
Arany műveinek 1951-ben megkezdett kritikai kiadását (a levelezést tartalmazó 19. kötettel) 2015-ben fejezte be az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete. Ezzel párhuzamosan 2016-ban a korszerű textológia eszközeinek segítségével az Irodalomtudományi Intézet megkezdte az új, Arany János Munkái című kritikai kiadás megjelentetését.

Korompay H. János írása nyomán (Nemzeti évfordulóink, 2017.)