Reguly Antal

Dátum
Kétszáz éve született Reguly Antal néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, és kiemelkedő képviselője.

Ügyvéd család sarjaként már fiatalon magába szívta a történelem és a nyelvészet szeretetét. Jogot tanult ugyan, de az etnográfia és az utazás vonzotta. Diákként beutazta a Felvidéket, tapasztalatait már ekkor rögzítette. Az egyetem befejezése után, 1839-ben folytatta szenvedélyét: nyolcéves kutatóútra indult Európa nyugati és északi területeire. Stockholmi kitérője fontos állomás volt életében és a finnugrisztika történetében egyaránt: a legenda szerint egy finn könyvtárossal folytatott beszélgetés keltette föl érdeklődését a finnugor nyelvrokonság iránt. Nem meglepő, hogy következő úti célja Finnország volt, illetőleg a Finn Nagyhercegség, ami akkor a cári birodalomhoz tartozott. Hatalmas területeket járt be, a nyelvet megtanulta, tanulmányozta, a lapp kultúrával is megismerkedett. Végül Helsinkiben telepedett le, ekkor már elismert tudós volt, s levelező tagja a Finn Akadémiának. Barátság fűzte az egyik leghíresebb finn nyelvészhez, az uralisztika atyjához, Matthias Alexander Castrénhoz.

Kis uralisztika-történeti kitekintés

Az uralisztika kutatásának története hosszú évszázadok folyamán alakult ki. Már a 15. században Andreas Piccolomini (1405-1464) humanista polihisztor, a későbbi II. Pius pápa, felfedezte a magyar és a vogul nyelv közötti hasonlóságot. A tudományos igényű összehasonlítás azonban csak a 18. században kezdődött meg. Egyik első magyarországi képviselője Sajnovics János (1733-1785) jezsuita szerzetes, nyelvész, matematikus és csillagász, aki Demonstratio… c. művében a magyar és lapp szavak egybevetésével bizonyítja azok rokonságát. Gyarmathi Sámuel (1751-1830) orvos és nyelvész Affinitas linguae hungaricae… c. könyvében már több finnugor nyelvvel is összevetette a magyart nyelvtani vizsgálatokkal kiegészítve, és nem csupán a szóegyezéseket vette figyelembe. Ő az összehasonlító nyelvészet magyarországi úttörője. Ezután nagy csend következett tudományos berkekben, a közvélemény ugyanis nem tudta elfogadni a „halzsírszagú” rokonságot. Nem volt még tisztázott tény, hogy a nyelvrokonság nem azonos a genetikai rokonsággal. Fél évszázad kellett a továbblendüléshez, amellyel már elindult az összehasonlító nyelvészet módszereinek alkalmazása, illetve az antropológiai vizsgálatok megkezdése. Az új metódusok útnak indítója volt Reguly Antal.

Helsinki után következett Szentpétervár, ahonnan Reguly a szükséges anyagi támogatás megszerzése után expedícióra indult a keleti finnugor népek közé: tanulmányozta kultúrájukat, többek között a Kalevalából is fordított. Majd’ hároméves kutatóútja során több északi városban, és az Urálon túl, Szibériában is megfordult. Óriási dokumentációval: néprajzi, nyelvészeti, antropológiai anyaggal tért haza; a hatalmas utazást azonban egészsége is megsínylette. A manysi (vogul) nyelvet kiválóan megtanulta, olyannyira, hogy szótárt is készített, emellett népköltészetüket, hitvilágukat, meséiket lejegyezte. Ők az egyik legközelebbi nyelvrokonaink. Sőt, az Orosz Földrajzi Társaság kérésére földrajzi és néprajzi térképet is készített az Észak-Urálról. A hegység egyik csúcsa (1711 m) később róla kapta nevét. A hanti (osztják) nyelvet, amely másik legközelebbi rokon nyelvünk, szintén tanulta, kutatta, népi énekeiket gyűjtötte. A hantik és a manysik népköltészetére elsőként ő hívta fel a világ figyelmét.

Hosszabb külföldi gyógykezelés után, Reguly 1847-ben tért vissza Magyarországra. A Magyar Tudományos Akadémia, amelynek ekkor már tagja, megrendezte az első magyar néprajzi kiállítást az expedíciók során gyűjtött anyagból. Betegsége miatt 1857-től közelebbi népeket, a palócokat választotta kutatásai tárgyául, ekkor már fényképezőgéppel, tehát az akkori legmodernebb technikával dolgozott. Az 1850-es években Hunfalvy Pállal (1810-1891), a kor másik nagy néprajztudósával dolgozott együtt, legyengült szervezete miatt, Reguly segítségre szorult a munkában.


Korán érte a halál, csupán 39 éves volt. Hunfalvy Pál Budenz Józseffel, a finnugrisztika másik kiemelkedő nyelvtudósával folytatta Reguly munkásságát, dolgozta fel óriási dokumentációját, amely nagy hatással volt a tudományos körökre, és örökségének továbbvitelével küzdöttek tovább a finnugor nyelvrokonság elismeréséért.

Takács Eszter, https://manda.blog.hu