A hon- és népismeret újra a Nemzeti Alaptantervben

2018. december 17.
A Honismereti Szövetség Pedagógiai Munkabizottságának 2018. szeptember 21-én tartott ülésén Baksa Brigitta jelezte, hogy az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) tervezetében már nem szerepel a hon- és népismeret, mint önálló tantárgy. Kérte, hogy mozgalmunkból minél többen jelezzék ezzel kapcsolatos (ellen)véleményüket a döntéshozók felé. Ezt követően Dr. Gesztesi Enikő, a bizottság elnöke írt egy levelet a NAT véleményezési oldalára, jómagam pedig a Szövetség elnökeként fordultam levélben Kásler Miklós EMMI miniszterhez.

Ezt követően, 2018. október 18-án sor került egy minisztériumi egyeztetésre, ahova a Hagyományok Háza és a Honismereti Szövetség képviselőit hívták meg. A megbeszélésen Baksa Brigitta (Apor Vilmos Főiskola), Pedagógiai Munkabizottságunk tagja és én képviseltem a Szövetséget. Az egyeztetés nagyon konstruktív volt. Első helyen azt kértük, hogy a hon- és népismeret az 5. osztályban kötelező tantárgyként kerüljön bevezetésre, tehát már ne csak kötelezően választható legyen, mint eddig (a 2012-es Nat szerint) a drámapedagógiával szemben, hanem ebben az évben önálló tantárgyként jelenhessen meg a tantervben. E kérésünk kapcsán a Társadalomismeret 8. osztályos önálló tantárgyként való mostani bevezetésére mutattunk rá példaként, hogy amint az mostanra elérte a kötelező tantárgyi megjelenítést, úgy 5. osztályban ezt a hon- és népismeret is elérhetné, nyilván az egyik szabadon felhasználható óra rovására. Viszont így is maradna egy szabadon felhasználható óra még és más évfolyamokban pedig nem venne el már az óraszámból. Ilyen megoldással pedig a kitűzött óraszámcsökkentés elvét, célját sem akadályoznánk és megmaradna a hon- és népismeret önálló tantárgyként, ami eddig is értékes eleme volt a Nat-nak és a tanrendnek, amiben minden, az egyeztetésen résztvevő szakember egyet értett. Bár a Hagyományok Háza képviselőjével együtt hangsúlyoztuk, hogy ezt tartanánk az ideális megoldásnak, miután jelezték a számunkra, hogy ez nem biztos, hogy megkapja a támogatást, megfogalmaztunk egy minimális kérést is: a hon- és népismeret szerepelhessen a szabad óra keretben szabadon választható tantárgyak között. (Megjegyezzük, hogy ez visszalépést jelentett volna a jelenleg érvényben lévő rendszerhez képest, mert immár nem egy, hanem sok tantárggyal kellett volna versenyeznie a honismeretnek.)

Végül a döntéshozó – örömünkre – az ideális megoldást választotta. Pálfi Erika EMMI főosztályvezető 2018. november 20-i levelében a következőket írta nekem: „Köszönöm, hogy felhívták figyelmünket a hon- és népismeret tantárgy közvetítette értékekre és a tantárgy megőrzésének fontosságára. Tájékoztatom Önöket, hogy a hon- és népismeret kötelező tantárgyként jelenik meg az új Nat-ban. A szabadon tervezhető órakeretből az 5-8. évfolyamon legalább egy tanéven keresztül egy tanórát a tantárgy oktatására kell fordítani.”
A döntés után felkérték szervezetünket, hogy delegáljunk szakértőt a hon- és népismeret kerettantervének kidolgozására. Baksa Brigittát ajánlottuk, aki rövid határidővel meg is kapta a megbízást és elkészítette a (mag)kerettantervet a rá jellemző alapossággal és magas szakmai színvonalon.


Debreczeni-Droppán Béla
elnök, Honismereti Szövetség