Mátyás-konferencia Kecskeméten

2018. június 25.
A Mátyás-emlékév alkalmából a Bács-Kiskun megyei Honismereti Egyesület 2018. június 2-án, Kecskeméten konferenciát rendezett.

Jó alkalom volt ez arra is, hogy a kolozsvári Kőváry László Honismereti Kör tagjait – akikkel együttműködési megállapodásunk van -, viszontlátogatásra hívjuk. Elfogadva a meghívásunkat az egyesület elnöke, Kiss Margit és egy elnökségi tag, Szálassy Nagy Erzsébet részt vett a rendezvényen, ami ez által nemzetközivé vált. Az eseménynek a Református Konviktus adott helyet. Kísérő rendezvényként tagtársunk, Sebestyén Imre ismert képeslap gyűjtő anyagából szép kiállítást állított össze Ádám András, egyesületünk tagja. Millisits Máté művészettörténész „A Hunyadiak története” c. kiállítási anyagát pedig Székelyné Kőrösi Ilona, az egyesület elnöke szerezte meg erre az alkalomra.

A nyitó előadást Varga Istvánné történelemtanár, helytörténeti kutató tartotta: A Hunyadi család eredetelmélete és az ifjú Mátyás címmel. Beszélt a Zsigmond- és Corvinus-legendáról, majd Hunyadi Mátyás születéséről, neveltetéséről egészen királlyá választásáig.

A nagy érdeklődéssel kísért előadást dr. Békés József ny. történelemtanár Mátyás a hadvezér c. expozéja követte. Mondandójában kitért Mátyás király területszerző hadjárataira, az erős és jól szervezett hadseregére, az ún. fekete seregre, utalt a fiatal király kiváló hadvezetői képességére. E témához szorosan kapcsolódott következő előadónk Végső István: A halasi Fekete-hegy titka, I. Mátyás fekete seregének utolsó napja című, már címében is figyelemkeltő előadása. Ő arról, a Kiskunhalason ma is élő legendáról beszélt, mely szerint a zsold elmaradása miatt dúló, fosztogató fekete sereg martalócait Kiskunhalas mellett verte szét Kinizsi Pál, s a csata áldozatait a ma Fekete hegy nevű helyen temették el – a hely innen kapta a mai nevét. Térképen is bemutatta a csata helyszínét, valószínűsítve a legendát. Érdekfeszítő előadását a hallgatóság feszült figyelemmel kísérte.

Mikulás Ferenc, a kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője az itt készült Mátyás király mesék c. rajzfilmsorozatról, ill. az ezeknek alapot adó Mátyás-legendákról beszélt. Nem véletlen, hogy Mátyás király a mai napig úgy él az emberek emlékezetében, mint az igazságos, a szegényeket pártoló, az urakkal szemben védelmező hős. Noha tudjuk, hogy erős, központosított hatalmát csak úgy tudta létrehozni, hogy szoros kapcsolatot ápolt nemcsak a közép-, hanem a főnemesség tagjaival is, és komoly, súlyos adókat vetett ki.

Székelyné Kőrösi Ilona Kecskemét és a Hunyadiak – történelem és kultusz címmel Kecskemét város történetéről, a Hunyadiak kecskeméti vonatkozásairól, a Kecskeméten élő Mátyás-kultuszról beszélt érdekesen, majd dr. Székely Gábor történész, művészettörténész Kultúra és művészet Mátyás király idején címmel tartott előadást. Sok vetített képpel illusztrált előadásában főleg az építészet területén létrehozott alkotásokról, a visegrádi palotáról szólt, érintve a könyvművészetet is, de mivel ez külön előadástéma volt erről részletesen nem szólt. Hangsúlyozta az olasz reneszánsz erős hatását, különösen Beatrix Budára költözését követően, akivel számos olasz tudós és művész érkezett Magyarországra.

Dr. Fábián Borbála Mátyás király a Bácskában címmel arról szólt, hogy a Kárpát-medence négy tájegységén található sok Mátyás-királyról szóló mese. Ezek egyike a Bácska, az itt gyűjtött népmesék 10%-ában szerepel. A vajdasági mesékben is. „az okos és igazságos, szegényeket segítő, a hétköznapi emberhez is közel álló király”. Mátyás király többször is tartózkodott a Bácskában. Például 1463-ban Bajánál kelt át a Dunán, majd Futakra utazott, ahol több hónapot töltött. A következő évben is Futakról indult Jajca ostromára. 1469-ben Czobor Jánosnak adott engedélyt várépítésre Czoborszentmihályon, a mai Zomborban. Szabadka és környéke Hunyadi birtok volt, még Albert király adományozta Hunyadi Jánosnak, majd Szilágyi Mihály kapta meg. Szabadka környékét Mátyás király édesanyjának Szilágyi Erzsébetnek adományozta. Az előadásomat a Mátyás lesz a király című mese egy részletével zártam: Mátyás éppen szántott, amikor a gazdája megjegyezte, hogy ő is lehet király. Mátyás válasza: „Akko löszök király, mikor az ustor nyele kiződel.”Belemönnek a másik barázdába, kiződelt az ustor nyele, a borozda közepin a fejire szállt a korona, hogy Mátyás az ustorral csapott az ökörre, akor ütődött fére a köröszt a koronán”.

Varga István Mátyás király könyvtáráról, a híres Bibliotheca Corvinaról beszélt. Elmondta a könyvtár kialakulását, azt, hogy előzményként már Vitéz János humanista könyvtára szolgálhatott. Beszélt a budai palotában létrehozott könyvkészítő műhelyről, a Firenzében készült díszes korvinákról, a palota reprezentatív kialakítású könyvtáráról, annak Mátyás halála utáni lassú pusztulásáról, majd a török megszállást követő megsemmisüléséről. Elmondta, hogy ma szerte a világban mintegy 216 db Korvina található, ebből 54 db van Magyarországon. Szólt a virtuális könyvtárról, melyben legalább virtuálisan egyben megtalálható a jelenleg meglévő valamennyi korvina.

Befejezésként Ádám András Mátyás király idejéből származó pénzekről tartott sok vetített képpel érdekes előadást, melyből áttekintést nyerhettünk a király pénzügyi politikájáról is.

Az egy kávészünettel és egyórás ebédszünettel lezajlott programot a résztvevők nagy érdeklődéssel és megelégedéssel ülték végig, sikeresnek tartották a rendezvényt.

Varga István