Bélyegkép

Az agárdi temető obeliszkje és az alatta nyugvó Nádasdyak

Merényi-Metzger Gábor írása
A Fejér megyei Agárd – amelyet régebben Agárdpusztának is hívtak és amely község napjainkban Gárdony város része – temetőjének a közepén egy kisebb domb emelkedik ki a sírok közül.

 

(Dénes József kutatásai szerint ez a 18 méter felső átmérőjű és 3 méter magasságú motte, amelynek építéséhez 3000 m3földet hordtak össze,nem egy geológiai képződmény, hanem egy Árpád-kori királyi halom, vagy földvár maradványa.) Ennek a dombnak a tetején egy hatalmas – közel 25 m2 alapterületű és 12 m magas –, szürke gránitból készített obeliszk áll, melynek a keleti oldalán található felirata szerint itt nyugszik:

 

 

FORRAY JÚLIA GRÓFNŐ,

GRÓF NÁDASDY LIPÓTNÉ.

 

 

         Nyugati oldalán pedig a

 

 

SZ. 1812 NOV. 4.  + 1863 AUG. 22.

 

 

születési és halálozási dátumok olvashatóak. Az alábbiakban erről, a műemléki védelem alatt álló és 2011-ben felújított síremlékről, illetve az alatta nyugvó személyekről szeretnék röviden szót ejteni.

A romantikus stílusú obeliszk építésének a pontos időpontja bizonytalan. A legfrissebb szakirodalom szerint azt egy évvel a grófné halála után, 1864-ben emeltette az elhunyt férje, gróf Nádasdy Lipót. Más – az interneten olvasható – források azonban nem egy, hanem három évvel későbbre, azaz 1866-ra teszik az emlékmű felállításának az évét. Ez utóbbi dátumot nagy valószínűséggel a síremlék előtt, a domb alján álló fehér terméskő feszület feliratából meríthették, amely így szól:

 

 

A

DICSŐ FELTÁMADÁS

REMÉNYÉÜL

EMELTÉK

A NÁDASDYAK

1866

 

 

         Sajnálatos módon Fejér vármegye monográfusa, Károly János – aki 1860 és 1867 között agárdpusztai lelkész volt – sem közli, hogy pontosan mikor is állították fel az emlékművet. Ő csupán annyit írt munkájában, hogy „1863. aug. 22-én halt el Pesten Forray Julia grófnő és eltemettetett Agárdon a köztemetőben. Gyászoló férje, sírja fölé egy nagyszerű obelisket emeltetett roppant költséggel. Ennek árnyékában temettetett el 1873. sept. 5-én Zichy Ilona grófnő is, gróf Nádasdy Ferenczné egy kis leány gyermekével és azóta minden év sept. 5-én megjelenik az agárdi temetőben az egész kettős család t. i. Nádasdy Ferencz és idősb Zichy Nep. János családja.

         A gróf Nádasdy család történetéről szóló publikációk közül pedig mindössze Bessenyei József monográfiája emlékezik meg az agárdi síremlékről. Ő azt írja, hogy az 1907-ben elhunyt Nádasdy Ferencet „Az agárdi temetőben helyezték örök nyugalomra, oda, ahol szülei, felesége és Tamás fia is nyugszanak. Sírjuk helyét az agárdi temető elkerített részében egy gránitoszlop jelzi.” (Ezen idézetnek egy része azonban nem teljesen felel meg a valóságnak. A szülők közül ugyanis az édesapa, gróf Nádasdy Lipót a Vas vármegyei Lékán lett eltemetve.)

         A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában sikerült ugyan megtalálnom a síremlék eredeti tervrajzát, de abból csak az derült ki, hogy az obeliszket a neves Gerenday-féle sírkőgyárban készítették. A dokumentumon ezen kívül sajnos semmilyen egyéb információ nem olvasható.

        Szerény véleményem szerint a Nádasdy család agárdi obeliszkje az elsőként említett időpontban, azaz 1864-ben készülhetett. Nem tartom ugyanis túl valószínűnek, hogy három évet kellett volna várni annak elkészítésére és felállításra. A Gerenday-féle sírkőgyárban ugyanis erre nem igen volt példa.

        

 

Az obeliszk alatt nyugvó személyek adattára

 

A fentebb már idézett agárdi sírfelirat alapján úgy gondolhatnánk, hogy csupán egyetlen személy, gróf Nádasdy Lipótné született gróf Forray Júlia nyugszik az obeliszk alatti kriptában.

         Sajnálatos módon az agárdi sírkert régi főkönyve nem maradt fenn. A temető kezelését a helyi római katolikus egyháztól a gárdonyi I.N.R.I. Temetkezési és Szolgáltató Bt., majd a Gárdonyi Városüzemeltetési Kft. vette át, de sem a plébániának, sem pedig az említett két társaságnak nincs a birtokában ez a dokumentum.

         A gróf Nádasdy család tagjairól kiadott gyászjelentésekből, valamint az agárdpusztai római katolikus lelkészség halotti anyakönyveiből azonban egyértelműen kiderül, hogy a famíliából még további négy személy is az emlékmű alatt alussza örök álmát. Ezen – valamint szakirodalmi – források tanúsága szerint tehát a következő személyeket temették el az agárdi Nádasdy-obeliszk alatti kriptába.

 

1. Gróf Nádasdy Lipótné született Forray Júlia grófnő

 

Cs. és kir. csillagkeresztes és palotahölgy. Született a Szepes vármegyei Korompán (ma a szlovákiai Krompachy), 1812. november 4-én, báró Forray András és gróf Brunswick Júlia lányaként. Házasságot kötött Korompán, 1835. május 17-én gróf Nádasdy Lipót és gróf Pálffy Terézia fiával, Lipóttal. Meghalt Pesten, a Zrínyi utcában, 1863. augusztus 22-én reggel ¼ 8 órakor, majd eltemették Agárdon, 1863. augusztus 25-én.

        

2. Gróf Nádasdy Anna

 

Született a Fejér vármegyei Nádasdladányban, 1871. november 14-én, gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona harmadik gyermekeként. Meghalt Nádasdladányban, a kastélyban, 1872. március 26-án, majd eltemették Agárdon, 1872. március 28-án.

 

3. Gróf Nádasdy Ferencné született Zichy Ilona grófnő

 

Született Pozsonyban (ma a szlovákiai Bratislava), 1849. augusztus 28-án, gróf Zichy János és báró Kray Irma lányaként. Házasságot kötött Pesten, 1868. június 1-jén gróf Nádasdy Lipót és gróf Forray Júlia fiával, Ferenccel. Meghalt Agárdon, a kastélyban, 1873. szeptember 5-én, majd eltemették ugyanott, 1873. szeptember 6-án délután ½ 6 órakor.

 

4. Gróf Nádasdy Ferenc

 

Cs. és kir. valóságos belső titkos tanácsos és kamarás, Komárom vármegye örökös főispánja, a főrendiház örökös jogú tagja. Született Pesten, 1842. június 28-án, gróf Nádasdy Lipót és gróf Forray Júlia negyedik gyermekeként és egyben harmadik fiaként. Meghalt Budapesten, a VIII. kerületi Esterházy utca 44. szám alatt, 1907. december 21-én délután ½ 5 órakor, majd eltemették Agárdon, 1907. december 24-én délelőtt 11 órakor.

 

5. Gróf Nádasdy Tamás

 

Cs. és kir. kamarás, Komárom vármegye örökös főispánja, a főrendiház örökös jogú tagja, tartalékos huszárhadnagy. Született Nádasdladányban, 1870. szeptember 12-én, gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona második gyermekeként és egyben egyetlen fiaként. Meghalt a franciaországi Párizsban, 1915. május 10-én. Az I. világháború miatt azonban a holttestét csak 1922-ben sikerült Magyarországra szállítani és eltemetni Agárdon, 1922. április 24-én.

 

Felhasznált források. Budapest-Józsefvárosi Római Katolikus Plébániahivatal. Halotti anyakönyvek; Budapest-Szentistvánvárosi Római Katolikus Plébániahivatal. Halotti anyakönyvek; Fejér Megyei Levéltár. IV. B. 428. a. A Fejér vármegyei felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak levéltári gyűjteménye; Gárdonyi Római Katolikus Plébániahivatal. Az agárdpusztai római katolikus lelkészség halotti anyakönyvei; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. Tervtár. T 5. A Nádasdy család tervrajzai; Országos Széchényi Könyvár. Plakát- és Kisnyomtatványtár. Gyászjelentések.

 

Felhasznált irodalom. Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, 2005; Fejér megye művészeti emlékei. Szerk.: Entz Géza Antal és Sisa József. Székesfehérvár, 1998; Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. II. köt. Budapest, 1993; Károly János: Fejér vármegye története. III. köt. Székesfehérvár, 1899; Kemény Mária: A Gerenday-féle sírkőgyár története (1847–1952). Ars Hungarica 1983/1.; Kempelen Béla: Magyar nemes családok. VII. köt. Budapest, 1913; Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Főrangú családok. Szerk.: Fejérpataky László. Budapest, 1888; Magyarország műemlékjegyzéke. Szerk.: Ikafalvi Diénes Virág. Budapest, 1990; Vitek Gábor: Gárdony. Agárd, Dinnyés és Gárdony története a kezdetektől napjainkig. Dinnyés–Gárdony, 2009.