Érdy János Honismereti Egyesület

Az Érdy János Honismereti Egyesület 1990-ben, Pest Megyei Honismereti Egyesület néven alakult Budapesten, azzal a céllal, hogy közreműködjön Pest megyében a helyi honismereti, helyismereti és hagyományőrző szervezetek, társaságok, közösségek, szakkörök létrehozásában és azok szakmai támogatásában.

Egyesületünk Alapszabály szerinti fő feladata társadalmi és kulturális célú. Elsősorban a honismereti mozgalomban tevékenykedő személyek és csoportok önkéntes alapon történő tudományos, módszertani és szakmai támogatása: így segítséget nyújtunk a krónikaírással, nyelvjárási, etnikai, szociográfiai tárgy- és adatgyűjtéssel, feldolgozással foglalkozó amatőr helytörténészeknek, krónikaíró egyéneknek, valamint helytörténeti-honismereti szakköröknek a helytörténeti, nyelvjárási, néprajzi dolgozatok megírásában. Támogatjuk a műemléki, múzeumi természet- és várbaráti, társadalmi, néprajzi és népművészeti hagyományokat fenntartó lokálpatrióták és közösségek munkáját és előadóként, zsűritagként részt veszünk rendezvényeiken. Megyei, regionális és országos szintű szakmai találkozókat, tapasztalatcseréket, továbbképzéseket szervezünk. A Honismereti Szövetséggel és más szakmai intézményekkel közösen, országos tanácskozásokat, konferenciákat, módszertani továbbképzéseket megyei, területi és országos középiskolai művelődéstörténeti vetélkedőket, az általános iskolás korú gyerekeknek a szakköri találkozókat, nyáron honismereti táborokat, vetélkedőket szervezünk.

Mindezen célok megvalósítása érdekében Egyesületünk együttműködik és jó kapcsolatokat tart fenn megyei és országos közgyűjteményi (múzeumi, levéltári és könyvtári, egyetemi), és más hasonló tevékenységet végző művelődési, kulturális és oktatási, nemzetiségi önkormányzatokkal és egyházi intézményekkel. Most már évtizedes kapcsolatokat ápolunk határon túli (szlovákiai) magyar közösségek helyismerettel foglalkozó amatőr tagjaival, szakembereivel, egyesületeivel, illetve intézményeivel.

Bél Mátyás–díjban részesültek: Polónyi Péter alapító tagunk, Gödöllő és a Galga-mente szerelmese, aki világmegváltó hevülettel végezte munkáját. Selmeczi-Kovács Attila, a Honismeret folyóirat volt főszerkesztője. Csorba Csaba, a magyarországi várak ismerője. Hála József, néprajzkutató, egyetemi tanár. A Honismereti Munkáért emlékérmet kapták: Szatmári Lajos, a nagykovácsi iskolaigazgató-helytörténészt. Mándli Gyula, egyesületünk volt és jelenlegi elnöke. Halminé Bartó Anna, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-muzeológusa. Gál Róza, tanár, a kiskunlacházi Hagyományőrző Nyugdíjas Klub vezetője. Szakáll Lászlóné dunakeszi helytörténetkutató tanár. Vöő Imre, a szigetszentmiklósi helytörténeti múzeum és szakkör vezetője. Dabóczi Ákos, a kismarosi Sváb Helytörténeti Gyűjtemény vezetője.

1991. Felső-Dunamenti Honismereti Régió Honismereti napok Ipolyságon tanácskozást;
1992. Honismereti Börze és Vidéki honismereti híradók és kiadványszerkesztők tanácskozása, Szob, és ennek utódrendezvénye 2000. Vác és 2007. Vác, Honismereti kiadványszerkesztők konferenciája;
1990-es években kerékpáros honismereti táborokat rendeztünk;
1992. Bél Mátyás országos emlékülés. Említésre méltó, hogy nem kisebb nevek szerepeltek az előadók között, mint Wellmann Imre akadémikus, vagy Várkonyi Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár;
1992. Dunakeszi, első megyei honismereti szakköri találkozó, melyet több is követett;
Tagjaink részt vettek az Országos Honismereti Akadémiákon, melyek közül 1994-ben Vácott, majd 2011-ben Nagykőrösön egyesületünk volt a vendéglátó;
Több alkalommal szerveztünk az országos diákvetélkedők megyei és területi döntőit,
2000-ben a Búbúnat-völgyben, 2014-ben Aszódon Országos Ifjúsági Honismereti Akadémiák szervezői és vendéglátói voltunk,
2007-ben Aszódon az északi megyéknek rendeztünk háromnapos Határ menti és határokon átívelő kapcsolatok címmel regionális konferenciát;
2008 őszétől évenként rendezzük meg a Honismereti barangoló Vándorgyűlést, mindig más Pest megyei helységben, ahol megyénk egyesületeinek munkájával ismerkedünk,
2009 óta minden évben a Honismeret Napja alkalmából helytörténeti felolvasó ülést tartunk,
2014. Országos Népmese konferencia a Magyar Néprajzi Társaság szakmai támogatásával: A magyar folklorisztika múltja, jelene és jövője. Tudománytörténeti reflexiók Katona Lajos munkássága tükrében címmel;
2016 tavaszán, megalakulásunk 25. évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlésen vettük át a Honismereti Szövetség jubileumi emléklapját
Kiskunlacházán nyaranként népi gyermekjáték-készítő és játszótáborokat rendezünk.

Érdy János, jogi doktor, régész, numizmatikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Luczenbacher József és Czeczkó Mária fia, Luczenbacher János néven, 1796. szeptember 19-én a Hont megyei Szobon, tizenegy testvére közül a harmadiknak született, ahova dédnagyapja 1688 körül telepedett le Belgiumból. Korán elvesztette apját, s nagybátyjának, Luczenbacher Jánosnak gondnoksága alá került. Vácon és Esztergomban járt gimnáziumba, majd 1814-15-ben Nagyszombatban, a bencés-rendiek gimnáziumában tanult. 1817-ben a győri akadémiában a bölcseletet hallgatott, majd 1818 júliusában végezte be. A következő ősszel törvénytudományokat hallgatott a győri akadémiában. 1821-ben Pestre jött, ahol királyi táblai jegyző, majd jogi doktor és ügyvéd lesz. De nem készült az ügyvédségre, mert főiskolai tanszékre vágyott. Ezért Végh Ignácz házánál a Fejér megyei Vereben nevelősködött; e mellett a család ügyvédje és gazdasági felügyelője volt. A rég óhajtott tanszéket azonban többszöri pályázás dacára sem nyerte el. Ezek után a jogi irodalommal szakított és a történelem búvárlására adta magát. 1832 márciusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, és még ez év szeptemberében rendes tagja lesz. 1837–1844 között az Akadémia folyóiratát a „TUDOMÁNYTÁR”-at szerkesztette. 1839 áprilisában végleg Pesten telepedett le és kizárólag a tudományos irodalommal foglalkozott. 1840 márciusától az Akadémia érem-gyűjteményének őreként dolgozott. József nádor 1846 márciusában a Nemzeti Múzeum régiségtárának őrévé nevezte ki. 1846 decemberében feleségül vette Kolecsányi Borbálát. 1847 szeptemberében Sopron megye táblabírája lett. 1848 júniusában családi nevét Érdyre változtatta. 1846-tól 1869-ig a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őreként dolgozott és hozta létre a múzeum Éremtárát. 1871. május 9-én halt meg Pesten.

Cikkeit és értekezéseit a Széchényi Könyvtár Tudományos gyűjteményében őrzik. Itt található az Érdy-codex, melyet először Érdy János ismertetett (Tud. Tár 1834.), s ő róla kapta nevét is. Ez a mű terjedelemre legnagyobb kódexünk, s tartalma tekintetében is kiváló fontosságú nyelvemlék. Az evangéliumok és episztolák mellett legendák és magyar szentek történetei is benne foglaltatnak. A kódex a karthausiak számára készült, írását 1527-ben fejezte be az összeállító, aki Pelbárt műveiből is merített. 1814-ig a nagyszombati érseki papnevelő intézet könyvtáráé volt, majd a Nemzeti Múzeum könyvtáráé lett. (Nyelvemléktár IV. és V. 1876. Forrás: Volf György)

Adatok

Név: Érdy János Honismereti Egyesület

Cím: 2030 Érd, Kaktusz u. 15.

Elnök neve: Mándli Gyula

Titkár neve: Halminé dr. Bartó Anna

Kapcsolódó hírek

Hegymegi Kiss Kálmán emlékülés
Események
Pest
A Budapesti Honismereti Társaság Közgyűlése
Honismereti Szövetség
Szövetség, Tagszervezetek
Budapest, Pest