A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei honismereti munka egyik legtekintélyesebb kezdeményezője és támogatója 1912-ben született. Általános iskolai tanárként, igazgatóként ismerte fel a helyi értékek számbavételének, feltárásának, védelmének és gyarapításának jelentőségét. Gyűjtőmunkája eredményeként jött létre a Tokaji Múzeum, amely a tokaj-hegyaljai szőlőművelés és borászat kiemelkedő értékű gyűjteménye. Alapító tagja volt a Tokaji Művészetbarát Körnek, a Kazinczy Ferenc Társaságnak, hosszú éveken át tevékeny tagja a megyei honismereti munkabizottságnak. A tokaji című könyve összegezése annak a hatalmas ismeretanyagnak, amit a szőlő fajtáiról, műveléséről, az eszközökről, a bor kezeléséről és kereskedelméről a hazai és külföldi forrásokból gyűjtött egybe. Figyelme kiterjedt a pincékre, a Hegyalja történetére, földrajzi neveire, irodalmi hagyományaira. Publikációk sorával járult hozzá Tokaj és a tokaji bor alaposabb megismeréséhez. Ennél is jelentősebb az a szervezőmunka, az az emberi hatás, amellyel a környezetét mozgósítani tudta. A Tokaji Múzeum nyugalmazott igazgatójaként nem vonult vissza a közélettől, fáradhatatlanul munkálkodott múltunk jobb megismertetése, jelenünk gyarapítása érdekében.