A baranyai Szentlászló községben ringott a bölcsője. Tanszékvezető főiskolai tanárként nemcsak a hazai német nemzetiség történelmének és műveltségének lett országos hírű és rangú szakembere, de azzal is szolgálta hivatását, hogy diákok ezreit, talán tízezreit töltötte föl tudással, elkötelezettséggel. 1960-ban egyik fő szervezője volt a megyében a kibontakozó honismereti munkának, s mint a Baranya Honismereti Egyesület tiszteletbeli örökös elnöke betegágyából is segítette a mozgalmat. A baranyai élénk honismereti élet az ő vezetői képességének, tanító, szervező- és irányítómunkájának volt köszönhető elsősorban.